Ady Enre ezen műve 1917.-ben keletkezett. Megközelítőleg ekkorra érte el Magyarországot a háború sodrása. Ebben a műben egy nyári éjszakát mutat be, amikor polgári célpontok estek áldozatul az első világháborúnak. 

Ebben a versben a költő visszaemlékszik az átélt borzalmakra és a fájdalomra. Érezhető, hogy a szívéhez közeli dolgok elvesztése mély sebet ejtett benne. Ezenkívül nyilvánvaló az is, hogy nagy jelentőséggel bírt ez az esemény a költő jellemének alakulásában. Hiszen a refrén használata azt sugallja, hogy még mindíg hatása alatt van a szörnyű eseményeknek. Ezt azért gondolom így, mert egy ilyen eseményre még jóindulattal sem mondhatná senki, hogy "különös" volt. Különösnek szokták hívni a menzás ebédet vagy az időjárást, de semmiképpen se egy olyan éjszakát, amikor rengeteg ártatlan embert mészároltak le.

Talán azért is tetszik annyira a vers, mert rettentő őszinte és hiteles. Emellett nem elvontan mutatja be az eseményeket, hanem a költő szemén és érzésein keresztül ismerhetjük meg a háború borzalmait.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.