Még egy laikus is érezheti azt a változást, ami végbement Ady költészetén A Léda-versek óta. Hiszen ebben a műben kifejezetten nyugodt a hangulata. Ennek elenére itt is megjelenik a háború gondolata:

"Világok pusztulásán

Ősi vad, kit rettenet

Űz, érkeztem meg hozzád

S várok riadtan veled."

A Lédáról szóló versekben rendszeresen érezni lehetett, hogy a költő nem úgy áradozik a hölgyről, mint szíve választottjáról. Ezzel szemben a Csinszka versekben már észrevehető az a fajata ragaszkodás, mely egy kapcsolatban alapvető dolog.

Szerintem pont ezért olyan nagyszerű ez a vers, azért mert érezhető rajta az aragaszkodás az a védelmezés, mely remek hangulatot teremt a versnek.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.